Felvételi

[Június végéről, július elejéről]

1993. februárjában harmadik alkalommal veselkedtem neki egy felvételi jelentkezési lap kitöltésének. Ekkor a debreceni kollégiumi Nagykönyvtárban dolgoztam – a választott szakpár magától értetődően lett a könyvtár-történelem. A legelső, az érettségit követő próbálkozásomtól eltekintve, ezt a szakpárt már másodszor céloztam meg az ELTÉ-n. Ezekben az években itt a szakonkénti felvételi rendszernek köszönhetően egy szakirányon is el lehetett kezdeni a tanulmányokat. Sőt: 1992-től a könyvtár szakra jelentkezők nem magyarból vagy történelemből vizsgáztak, hanem külön ‘szakirányos’ felvételit tettek. Saját irásbeli feladatsorral, illetve a felvételi tájékoztatóból megismerhető külön szóbeli témalistával, tételsorral. Ez a megoldás – tekintettel az irodalom tárgy iránti középiskolából megörökölt fenntartásaimnak – számomra nagyon szimpatikus volt. A könyvtárban a raktárosi munkám mellett előforduló szabadidőmben dolgozgattam ki az egyes művelődés-, könyvtár-, nyomdászattörténeti témaköröket, tételeket. Azt gondoltam alaposan felkészültem – de a felvételi során – akkoriban – maximálisan megszerezhető 120 pontból ‘csak’ 112-t tudtam összeszedni. Ez a korábbi években tökéletesen elég lett volna a bejutáshoz – 1992-ben azonban 116 volt a ponthatár. A ’93-as felvételi lapon ezért is jelöltem be, hogy újabb felvételi vizsga letétele mellett – szükség esetén 😉 – kérem előző évi felvételi eredményem beszámítását.

A két szak irásbeli és szóbeli felvételi vizsgái külön időpontokban különböző épületekben voltak. Szerencsére egymást követő napokon – így egy-egy éjszakára szálláshelyet is kellett keresnem. Akárcsak előző évben, 1993-ban is – az azóta is működő – a Dózsa György úti Diáksport Hotelben szálltam meg. A könyvtár írásbelit június 28-án, 14:00 órától a SOTE I. Nőgyógyászati Klinikáján, a történelmet másnap 9:00-től az ELTE jogi karának épületében írtam meg. A szóbelikre egy bő hét múlva került sor: július 7-én és 8-án az ELTE bölcsészettudományi karának akkori, Pesti Barnabás úti központjában.

Aztán 1993. júliusának második felében levelet kaptam az ELTE BTK tanulmányi osztályától a munkahelyi címemre. Benne – egyebek mellett – egy szakfelvételi engedély, mellyel elkezdhettem a könyvtár szakos tanulmányaim. A ponthatár 110 pont volt – ennek örömére ekkor 120 pontot sikerült szereznem… 😛

One Comment

wildgica augusztus 12, 2008 Reply

Hmm, 15 éve volt, akkor én már ott tartottam, hogy stabilan ismertem a betűket. 😀 😛

Egyébként a számtech-könyvtár nekem sem jött össze érettségi után, mert egyetlenegy ponttal csúsztam el… Következő éven a megváltozott számolgatás miatt maximális 120 ponttal vettek fel. 😀

Vélemény, hozzászólás?