[Júniusban történt… ;)]
Az idei juniálist – csakúgy, mint tavaly – Vikinél ejtettük meg. (Igaz, május 30-án… :D) A grillezést most házigazdánk összekötötte édesanyja szülinapjának megünneplésével – az eszegetés után akadt torta és koccintanivaló is a köszöntéshez.
Miután május végéig lezajlottak a szakdolgozatvédések és államvizsgák, Szombathelyen a hónap első felében már csak néhány szigorlatot kellett lebonyolítani. Megtörtént. (Nem értem azokat, akik csakis a legutolsó időpontra hajlandók/képesek eljönni. Különösképpen, ha ‘gyengébbek’ a képességeik. Idén is akadt olyan hallgató, akinek az utolsó szigorlati napon nem jött össze a vizsgája. Mentségére legyen mondva: nem ragaszkodott egy júniusi pótvizsgához. Talán belegondolt: ha legalább négy oktatónak kizárólag az ő szigorlata érdekében kell újra összeülnie – abból a vizsgából bármi lehet… 🙂
Június közepén sikerült hazajutnom, megmutatnom magam a szüleimnek. No, meg ügyintézés miatt tiszteletemet tenni a fehérgyarmati polgármesteri hivatalban. [Azóta is(!) várom azt az igazolványt, amiért akkor bementem…]
A nyár kezdetével beinduló/felerősödő ‘fesztiválszezon’ eseményeire aztán június második felétől sikerült időt szakítanom. Ilyen volt például a nyári hídlezárások első alkalma: a Hídünnep. A Lánchídon kézművesek, árusok, vásározók sorban; a hídfőknél pedig étkezései lehetőségek (‘lacikonyhák’) és színpadok különböző előadókkal. A nagy melegnek köszönhetően inkább az esti programokat részesítettem előnyben: a budai oldalon a Budapest Klezmer Band volt kiszemelve – talán két évvel korábban ugyancsak a Hídünnepen hallottam őket először. Rájuk várakozva a Budapest Bár műsorába is sikerült belehallgatnom – róluk vegyesek a benyomásaim – és nem bántam meg, hogy megvártam klezmerék fellépését… 🙂
One Comment
– csak épp jó jegy nem 😀 (mondjuk nekem nem fáj)