Évforduló 2-3

Január első felében – a kézenfekvő mellett – egyéb évfordulókról is megemlékezhettem…

(1) A kezembe akadt parancs-kivonat tanúsága szerint, 2003. január 7-én szereltem le sorkatonai szolgálatomból. Röpke hat hónappal szombathelyi bevonulásom után és tizennyolc hónappal a sorkötelezettség megszüntetésének bejelentése előtt. (Ill. 22 hónappal az utolsó sorstársak leszerelése és 24-gyel az általános hadkötelezettség eltörlése előtt… 🙂
Az időközben hasonlóképpen megszüntetett Savaria Kiképző Központban akkor még akadt olyan ifjú őrmester, aki megpróbált katonát faragni a besorozottakból – annyit még nyáron nem fáztam, mint ott, abban a néhány hétben. Ezt követte a szolnoki szolgálati hely: az azóta – ugyancsak – összevont/átnevezett 89. Vegyes Szállító Repülő Ezred őrszázada. Itt valamelyest rám mosolygott a szerencse: minden bizonnyal koromra 😉 – és esetlegesen tanulmányaimra – tekintettel írnokként szolgáltam. Ellentétben a többi, 24 órás szolgálatban 3 óránkénti váltásokkal fegyveres őrszolgálatot ellátó sráccal. ‘Élményekből’ nem volt hiány: többek között árvízvédekezés a lezárt Margitszigeten; az első helikopteres repülésem (a szállítóhelikopter közepére előzékenyen és látványosan kikészített vödörrel :), és az – egy ‘vidámabban’ eltöltött este után, szerencsére azóta is egyetlen – első epe(vese?)-görcs…
Ami a sorkatonaságból számomra megmaradt? Néhány papír sorozásokról, leszerelésről; jegyzetfüzet(!); egy-két fénykép – és néhány iwiw-es ismeretség. Végül is, elmondhatom: megcselekedtem, mit megkövetelt a haza…

(2) 1998. január 15-én válthattam térfelet a felsőoktatásban: államvizsgám után egy héttel, korábbi munkahelyemről – az ELTE BTK Központi Könyvtárából (igen, azóta ezt is megszüntették/összevonták/elköltöztették) helyezett át az illetékes vezető ugyanezen egyetem – akkor még – Könyvtártudományi – Informatikai Tanszékének állományába, tanársegédi munkakörbe. Hogy februártól, figyelemre méltatott képességeim kihasználandó, bekapcsolódjam az oktatásba. Többek között pl. Béla bá’ mellett, a – vajh’ mi más? – bibliográfiai leírás és katalogizálás népszerűsítésébe. Vagyis – eltekintve a fentebb megemlített nemzetbiztonsági szempontból igencsak nélkülözhetetlen hat hónaptól – előbb Budapesten, majd Szombathelyen, tizedik esztendeje tartózkodom a katedra szűkebb oldalán.
Az ünneplés is megvolt, persze: három napig tartott és – a békesség kedvéért – szigorlatnak álcáztuk… 😉